Szivattyúk, kompresszorok, vákuumszivattyúk - 2015 - page 16

16
SZIVATTYÚK, KOMPRESSZOROK, VÁKUUMSZIVATTYÚK 2015
ritka megoldás ezen a szakterületen, ezért a to-
vábbiakban az általánosságban alkalmazott úszós
módszert tárgyaljuk részletesebben.
Az 1960-es évektől megjelentek és rohamosan el-
terjedtek a merülő motoros szennyvízszivattyúk.
Magyarországon ez gyakorlatilag egyetlen márkát,
egy svéd gyártómű termékeit jelentette. Olyannyi-
ra, hogy a szennyvíz búvárszivattyú neve a szak-
mában „flygtszivattyú”- ként honosodott meg. Jel-
legükből adódóan ezek a gépek forradalmasították
a műtárgy építést, annak méretei és természetesen
beruházási költségei a korábbinak tört részére volt
redukálható (MOBA korszak). Addig a nagy szí-
vóterekben jól elférő úszó bójás, drótkötél áttéte-
les kapcsolószerkezeteket alkalmaztak, többnyire
higanyos töltettel. Az új helyzetben azonban szük-
ség volt kisméretű szintérzékelő kapcsolókra.
A 90-es évektől a piacnyitás következtében ha-
zánkban megjelentek a szennyvíz szivattyú tech-
nika területén további neves nyugati márkák is.
Először az ABS majd EMU, Wilo és KSB Érde-
kes módon időrendi sorrendben a Grundfos jóval
lemaradva, de azután annál nagyobb lendülettel,
több magyarországi gyárat is építve. Ezek a szi-
vattyúgyárak mára a szivattyúpiaci tőkekoncent-
ráció révén cégcsoportok lettek, számos kisebb,
főleg olasz vállalat beolvasztásával. A folyamatot
mutatja a nevek változása is, Flygt-ITT-Xylem,
vagy ABS-Scanpump-Cardo-Sulzer. Jung-Pentair
és mások. Közös jellemzőjük, hogy nem csak
szivattyúkat hanem komplett szennyvíztechnikai
rendszereket kínálnak, melyben megtalálhatók a
saját márkanéven forgalmazott szintkapcsolók is.
A szennyvíz szintérzékelésének megbízhatósága
alapvetően meghatározta az egyre nagyobb szám-
ban létesülő, korszerűbb gépészetű, kisebb mére-
tű, automatikus szivattyúállomások üzembizton-
ságát. Az átemelő műtárgyak méretcsökkenése
folytatódott, napjainkra már a házi beemelők Ø 60
cm-es nagyságrendjéig zsugorodott. Ezt a tenden-
ciát már pusztán a helyszűke miatt is követnie kel-
lett a szintérzékelőknek is. A korábbi nagyméretű
úszóbóják helyett kifejlesztésre kerültek a 10-15
cm-es műanyag úszós szintérzékelők, melyek az-
után nagy számban szinte egyedüli megoldásként
terjedtek el. Ezek persze a korábbi működéssel
szemben csak egy adott vízmagasság tartományt
érzékeltek, viszont a bennük lévő kapcsoló révén
alkalmasak voltak a szivattyúk indítására vagy
leállítására, esetleg további villamos egységek
működtetésére is. Elterjedt nevük úszókapcsoló
lett, melyeket kisteljesítményű, egyfázisú szivaty-
tyúknál közvetlenül a gépegységre rögzítve, más
esetben közvetett működtetésnél vagy jeladóként
a szívótérbe függesztenek. Az úszókapcsolók egy
rögzített ponttól induló karon követik a vízfel-
színt és felső kapcsolási pozíciójukban zárnak,
alsóban pedig nyitnak egy működtető áramkört.
A HYDRO-KING alkalmazásoknál a vízgépé-
szetben általánosan elterjedtté váltak azok a HK
jelű típusok is (2. ábra), melyek három kivezetéses
konstrukciójuknál fogva univerzálisan használha-
tók tartály ürítési (pl. szennyvíz átemelés) vagy
töltési (pl. tározó tartályok) célra is.
2. ábra
A műanyag házas úszó-kapcsoló test korábban
tömszelencével csatlakozott a függesztő funkció-
ra is alkalmas kábelhez, később jellemző lett az
egybeöntött kivitel. Egy ilyen, általánosságban
is elterjedt a kisebb átemelőknél legnagyobb da-
rabszámban alkalmazott úszókapcsolót mutat a
2.sz.ábra melynél a kapcsolási kar rögzített pontja
egy feszítősúly. A kábelre fűzhető feszítősúly az
úszótól tetszőleges távolságban rögzíthető, ezzel a
kapcsolási kar hossza, vagyis a kívánt be és kikap-
csolási szintkülönbség beállítható . Ettől eltérően
I...,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15 17,18,19,20,21,22,23,24,25,26,...118